Az MNB 1961 milliárd forint és 2386 milliárd forint közé várja idei veszteségét, ami a GDP 2,5-3 százaléka. Ez megközelíti a központi költségvetés jövő évre tervezett teljes hiányát, illetve a paksi bővítés árának felével egyenértékű összeg. Az országgyűlés tavaly év végén módosította a jegybanktörvényt, de még a kedvezőbb szabályok mellett is 341-425 milliárd forint közötti összeggel kell majd feltőkésítenie az MNB-t.
Nagy Márton alapvető váltást javasol a jegybank működésében, mivel úgy látja, elérhetetlen záros időn belül az MNB középtávú inflációs célja, a szigor viszont visszafogja a gazdasági növekedést. Az ötlet sok problémát felvet, és ugyan a jegybank hivatalosan nem kommentálta a gazdaságfejlesztési tárca irányából érkező ötletet, aligha örülnek neki.
Minden korábbinál nagyobb árfolyamnyereséget ért el tavaly az MNB. Ám a rekordméretű kamatveszteség azt is meghaladta, így eddig soha nem látott mínuszokat szenvedett el az intézmény.
Hiába nyert nagyot a forint gyengülésén a jegybank tavaly, a brutális kamatkiadások miatt 402 milliárd forint veszteséggel zárt. Idén a veszteség még nagyobb lehet, a jegybank saját tőkéje szinte biztosan negatívba fordul. A kormánynak veszteségtérítést kellene fizetnie, de nagyon úgy tűnik, hogy ezt meg akarja spórolni.
A kormány egyelőre nem tartja magát a jegybanktörvényhez, a költségvetésben nincs fedezet a jegybank hatalmas veszteségének visszapótlására. Vélhetően készül a törvény következő módosítása, a kormány ugyanis az „Országgyűlés” „álláspontjára” kíváncsi.
Egyikük már kedden is dönthet arról, hogy fenn kell-e tartani az igen magas, 13 százalékos alapkamatot.
Megújult hévvel zajlik a vita az infláció kezeléséről a jegybank elnöke és a kormány tagjai között, a gazdasági évnyitó pedig még az MKIK elnökének is alkalmat adott arra, hogy beleszálljon Matolcsy Györgybe. De ki fogja végül letörni az inflációt?
Konszolidáció, unortodox gazdaságélénkítés és nagyon is ortodox szigor: mozgalmas tíz éven van túl a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank. Matolcsy maga pedig egy sor botrányon.
Az inflációs csúcson vagyunk, ami valójában plató, a következő hónapokban marad a januári 25,2 százalék környékén az áremelkedési ütem. Az infláció érdemi javulása csak a második félévben várható. A jegybank egyelőre nem csökkent kamatot, marad a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos irányadó kamat. A bankok által a jegybankban tartandó kötelező tartalék mértéke és kamatozása nő, erre azért van szükség, mert a pénzügyi rendszer likviditása túl magas, és egyre magasabb.
A kormányzati és jegybanki gazdaságpolitika az elmúlt két évtizedben soha nem volt olyan laza, mint 2020–2022 között. Még akkor is taposták a gázt, amikor ezt már semmi nem indokolta, legfeljebb az országgyűlési választások. A kormányzati ár- és kamatstopok az inflációt nem mérséklik, sőt emelik az inflációs várakozásokat, és még nagyobb szigorúságba kényszerítik a jegybankot. Az infláció letöréséhez tartós és konzisztens szigor kell mind a kormány, mind a jegybank részéről.
Magyarország akkor sem vezethetné be az eurót, ha akarná, pedig a 2010-es évek második felében teljesíthetők lettek volna a feltételek. Vitatható, hogy az önálló monetáris politika feladása hátrányos vagy előnyös lenne. Az biztos, hogy a Fidesz-féle (gazdaság)politika végét jelentené.
Akár 19,5 százalék lehet a jövő évi átlagos infláció. A jegybank egyelőre tartja a rendkívül magas kamatokat
Továbbra is maradnak a brutálisan magas kamatok Magyarországon, az alapkamat 13 százalék, az irányadó kamat 18. Utóbbi fokozatos csökkentése lassan terítékre kerülhet, a magas alapkamattal hosszú távra érdemes számolni. A jegybank kalandos úton jutott el erre a szintre.
Az MNB tartja a magas kamatokat. Az infláció egyelőre gyorsul, különösen az élelmiszerek áremelkedése kellemetlen meglepetéseket okozhat. Virág Barnabás alelnök egy kicsit azért odaszúrt a kormánynak a legújabb kamatstopért.
Kamatdöntő ülést tartott a jegybank monetáris tanácsa: nem változnak a kondíciók.
Törökország megállíthatatlanul emelkedik az infláció, így a majd mindenható elnök rugdalja ki a statisztikai hivatal vezetőit, mert nincs megelégedve a számokkal.
Továbbra is egymással ellentétben dolgozik a kormány és a jegybank: a kormány fenntartja a nagybetétek kamatstopját, és a jegybanki diszkontkötvények hatékonyságát is korlátozza.
Két új tagja lehet a közeljövőben a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának, a Bloomberg tudni véli, kik azok.
Az MNB fenntartja a 18 százalékos irányadó kamatot, amíg az ország kockázati megítélése nem javul trendszerűen. Ennek egyik feltétele, hogy érkezzenek az uniós támogatások. Mármint tényleg érkezzenek, ne csak félmegállapodások legyenek róluk. A pénzintézeteknél a jegybanknál kötelezően tartandó tartalék rátája 5 százalékról 10 százalékra emelkedik. A jegybank célja, hogy még feljebb tornázza a befektetési- és hiteleszközök kamatait. A forint erősödött a hírre.
A Monetáris Tanács tartja a magas kamatokat.
